Az internet, különösen a közösségi oldalak az emberi kapcsolatokra gyakorolt pozitív hatásai mellett számos veszélyt is rejtenek, sérülhetnek az egyének személyiségi jogai is – derül ki a Bán és Karika Ügyvédi Társulás szakértőjével, Dr. Parázsó Helgával készített interjúból.

Melyek a védett személyiségi jogok?

A Polgári Törvénykönyv példálózó jelleggel a következő személyiségi jogokat nevesíti: az emberi méltóság védelmét, az élet, a testi épség és az egészség védelmét, a személyes szabadság, a magánélet és a magánlakás védelmét, a személy hátrányos megkülönböztetését,a becsület és a jóhírnév védelmét, a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jogot, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jogot, valamint az elhunyt személy hozzátartozóit megillető kegyeleti jogot. Ha megvizsgáljuk, ezen jogok nagy részét érintheti a Facebookon való megjelenés.

A Facebookon könnyebb megsérteni másnak a személyiségi jogát?

A közösségi oldalak regisztrált felhasználói sokkal szabadabban, meggondolatlanabbul fogalmaznak, mivel a címzett nincs közvetlenül jelen, mint egy személyes beszélgetés során, vagy osztanak meg egy posztot vagy töltenek fel képeket. Többek között ennek is köszönhető, hogy napjainkban a személyiségi jogok megsértésére gyakran az interneten, a Facebookon kerül sor.

Melyek a leggyakrabban megsértett személyiségi jogok a Facebookon és hogyan lehet ezek megsértését megvalósítani?

A bírósági gyakorlatban felmerült esetek többsége szerint leggyakrabban a személyes adatok védelméhez való jog, a képmáshoz való jog, az emberi méltóság, a becsület és a jóhírnév kerül megsértésre a Facebookon. Valójában nagyon könnyű ilyen jogsértést megvalósítani. A személyes adatok védelme tekintetében irányadó az adatvédelmi törvény azon rendelkezése, miszerint a személyes adatok csak az érintett beleegyezésével használhatóak fel. A Facebookon a személyes adatok védelméhez való jog megsértése megvalósítható például azzal, ha valaki más nevében más személyes adatainak jogellenes felhasználásával regisztrál.

A képmáshoz való jogot sérti más személy fényképének felhasználása, például, ha közzéteszünk egy fényképfelvételt a legutóbbi összejövetelről, amelyen olyan személy is szerepel, aki nem kívánt felkerülni az internetre.

A rosszul megválasztott szavak, üzenetek sérthetikaz emberi méltóságot, a becsületet és a jóhírnevet.E körben kiemelendő, hogy a becsület és a jóhírnév védelmének jogával gyakran konkurál a véleménynyilvánítás alaptörvényben is rögzített joga, amely a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi és biztosítja a jó, a káros, a kellemes és a sértő vélemény közlését is.

A bírósági gyakorlat egységes azonban abban, hogy a véleménynyilvánítás alapjoga csak felelősséggel gyakorolható, így nem terjed ki a becsületsértésre alkalmas, valótlan tények közlésére, az indokolatlanul bántó, lealázó véleménynyilvánításra. Ennek fényében a Polgári Törvénykönyv is kifejezetten kimondja, hogy a becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás. „Egy konkrét ügyben például a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett velünk abban, hogy egy személynek egy negatív mesefigurához történő hasonlítása is indokolatlanul bántó és megalázó, az emberi méltóságot, a becsületet sértő”- mondja a szakértő.

A Polgári Törvénykönyv szerint a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. E körben kiemelendő, hogy a jóhírnév megsértésére híresztelés útján is sor kerülhet, amelyre figyelemmel elfogadott a bírósági gyakorlatban, hogy a másoktól származó információ, tartalom közlése sem mentesít a személyiségi jogsértés miatti felelősség alól, így más személy posztjának megosztása is sértheti a jóhírnévhez való jogot.A jogsértés megállapítható abban az esetben is, ha a jogsértő poszt saját profiloldalunkon való megosztás útján csak néhány száz emberhez vagy egy zárt csoportban való megosztás útján több tízezer emberhez is eljut el, a megosztás helyea kár bizonyítása esetén legfeljebb csak a sértettet megillető kártérítés mértékétbefolyásolhatja.

Érdemes továbbá kiemelni, hogy a Kúria egy 2016-os eseti döntésében tovább szélesítette a Facebookon elkövethető személyiségi jogsértésekért való felelősséget azzal, hogy kimondta, hogy a közösségi oldalon a profiloldal létrehozója (függetlenül attól, hogy magánszemély vagy jogi személy, illetve szervezet profiloldaláról van szó) is felelősséggel tartozik a saját oldalán megjelenő hozzászólások, kommentek esetleges jogsértő tartalmáért.

A magánszemélyek, illetve közszereplők egyforma védettséget élveznek a személyiségi jogaik védelme kapcsán? Ki minősül közszereplőnek?

Nem, a közszereplőknek a magánszemélyeknél a személyiségi jogok megsértése tekintetében többet kell tűrniük azzal, hogy asúlyosan bántó, megalázó véleménynyilvánítást azonban a közszereplő sem köteles tűrni.Közszereplőnek egyébként az a személy minősül, aki tevékenységével vagy nyilvános fellépésével befolyásolja a szűkebben vagy tágabban értelmezett társadalom életét, helyi vagy országos viszonyok alakulását, illetve aki közéleti kérdésekben érintettként szerepel. A közszereplői minőség legfontosabb ismérve a közvélemény formálásának szándéka, így az a személy, aki pusztán saját érdekei védelme érdekében passzív alanya az eseményeknek és tesz e körben nyilvános kijelentéseket nem minősül közszereplőnek, tehát a személyiségi jogai esetleges megsértése esetén sem köteles a többet tűrni.

Mi a jogkövetkezménye annak, ha megsértjük bárkinek (magánszemély vagy közszereplő) a személyiségi jogait?

Az, akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján az eset körülményeinek figyelembevételével követelheti a bíróságtól a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását vagy a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. Emellett kérheti azt is, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot. További jogkövetkezményként követelhető a sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértést megelőző állapot helyreállítása és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítése vagy jogsértő mivoltától való megfosztása. Továbbá az is, hogy a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át a sértett részére a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.

Aki a személyiségi jogainak megsértéséből eredően kárt szenved, a fentiek mellett követelheti a jogsértőtől kárának megtérítését. A Facebookra feltett tartalmak gyorsan, hatalmas tömegekhez eljutnak, így a fentiek szerinti, illetve számos egyéb módon elkövethető személyiségi jogsértések rövid idő alatt akár nagy károkat tudnak okozni az érintettnek. A sértett az őt ért nem vagyoni sérelemért pedig sérelemdíjat is követelhet.„Különösen fontos e körben, hogy az, akit személyiségi jogaiban megsértenek,a fenti igényeit az öt éves elévülési időn belül érvényesítheti” – hangsúlyozza Dr. Parázsó Helga.

Hogyan tudom bizonyítani az engem ért személyiségi jogsértést?

A jogsértés miatt igények érvényesítése iránti peres eljárásban egyrészt bizonyítékul szolgálhatnak a közösségi oldal üzemeltetőjétől származó információk, az oldal üzemeltetője ugyanis a felhasználók hozzájárulásával számos adatot gyűjt a felhasználókról, így például az arra vonatkozó adatokat, amikor a felhasználó létrehoz, megoszt valamit, a felhasználó által elérhetővé tett tartalmakat, bejegyzéseket, fényképeket, a felhasználó üzeneteit. Ezen információkat a Facebook adatkezelési szabályzata szerint a közösségi oldal üzemeltetője hivatalos megkeresésre jogosult és köteles is kiadni, amennyiben annak célja valamilyen illegális tevékenység felfedezése, így jogsértés miatt igények érvényesítése iránti eljárásban egyrészt ezek szolgálhatnak bizonyítékul.

„E körben felmerül az a kérdés is, hogy mit tehet a sértett a jogsértés bizonyítása érdekében abban az esetben, ha attól tart, hogy a jogsértő törli a jogellenesen feltöltött fényképfelvételt vagy a jogsértő üzenetet, és hogy bizonyítható-e ilyen esetben is a jogsértés? Ilyenkor az alatt az idő alatt, amíg a jogsértő tartalom elérhető a közösségi oldalon érdemes közjegyzővel ténytanúsítványt készíttetnünk, e dokumentum ugyanis hitelt érdemlően rögzíti, hogy a jogsértő tartalom a ténytanúsítvány készítésének időpontjában a közösségi oldalon elérhető volt, így egy későbbi peres eljárásban a bizonyítást nagymértékben megkönnyíti” – emeli ki a szakértő. A közösségi oldalak felhasználóinak tehát érdemes megfontolniuk, hogy milyen tartalmakat tesznek közzé vagy osztanak meg annak érdekében, hogy ne kövessenek el személyiségi jogsértést.

Az internetes kommunikáció nagyon elterjedt a tinédzserek körében. Új embereket is megismerhetnek általa. De biztonságos ez? A gyerekeket figyelmeztetni kell arra, hogy a világhálón mely adatokat szabad közzétenniük, és melyeket nem.

Menjünk vissza egy kicsit az időben: az 1990-as évek elején, este, vacsora után, ha a tizenéves gyermek magánéletre vágyott, akkor vezetékes telefonon felhívta valamelyik barátját.

Miről beszélgettek? Iskola, ruha, divat, osztálytársak, minden olyasmiről, amiről a mai fiatalok beszélgetnek a XXI. században. Az egyetlen különbség, hogy mindezt nem vezetékes telefonon teszik, hanem SMS-ben, e-mail-ben, chat-en vagy valamelyik közösségi oldalon keresztül teszik, ahol már fényképet is tudnak küldeni egymásnak, nem csak szöveget.

Milyen képeket tölt fel magáról a gyerekem, kinek küldi el az e-mailjeit? Meg kellene nézni a privát levelezését, de hogyan is működik az a program? Biztosan sok szülő ilyen és ehhez hasonló kérdéseket tesz fel magának nap, mint nap.

Ne kémkedjen, beszélgessen!

Leskelődés helyett inkább beszéljen gyermekével! A fiatalokat racionális fejjel és eltökélten kell navigálni, hiszen a naivitásukból adódóan olyan képeket vagy információkat is megoszthatnak másokkal, amelyek később sok gondot okzohatnak nekik és bajba sodorhatják őket. Meg kell tanítani a fiataloknak az internet felelősségteljes használatát.

A mai felgyorsult világban nagyon gyorsan fejlődik a technika. A szülők szinte nem is tudnak lépést tartani vele. De a gyereknevelésnek még mindig a megfontoltság, a tisztelet, a bizalom és a kedvesség az alappillére!

Nagyon fontos a bizalmi kapcsolat kialakítása. Alakítson ki gyermekével erős köteléket már kiskorától kezdve. Beszélgessen vele az életről, az internetről, annak veszélyeiről és minden olyan témáról, amely a gyermekét érinti. Buzdítsa arra, hogy merjen kérdezni Öntől.

Lehet, hogy gyermeke nem is tudja, milyen veszélyek leselkedhetnek rá a világhálón keresztül. Ezért van Ön, hogy elmondja neki.

Fontos az is, hogy ha gyermeke valami rosszat tett, azt ne reagálja túl. Ne ordítsa le a fejét, hanem szépen, higgadtan beszéljék meg, hogy ezt most miért nem kellett volna elkövetnie, mi volt benne a rossz, és hogyan lehet jóvátenni a hibát!

Három szabály a szülőknek

• „Gondolkozz, mielőtt elküldöd azt az e-mailt.” Tanítsa meg gyermekének, hogy mielőtt elküldi az e-mail-t bárkinek is, olvassa át egyszer. Ha valami olyat talál benne, amit az illető szemébe nem merne megmondani, azt törölje ki. Ne írjon le olyat, amit később megbánhat.
• Mivel a szülők féltik gyermeküket, néha hajlamosak túlságosan is aggódni értük. Nem szabad túlzásba esni, mert az csak felbosszantja a gyermekét, és később előfordulhat, hogy semmit sem fog elmondani Önnek. Pozitív kapcsolatot kell kialakítania gyermekével.
• Ha gyermeke olyan üzenetet kap, amely szexuálisan zaklatja őt, álljon mellé! A gyerek egymaga nem tud szembe nézni a problémával, ezért maximálisan védje meg őt. Ehhez szintén a fentebb említett bizalmi kapcsolat kialakítása szükséges, hogy a gyermeke ne féljen Önhöz odamenni és segítséget kérni.

Az ismert közösségi portálok (Facebook, Twitter, MySpace) manapság a társas élet színterei, a fiatalok könnyen ápolhatják kapcsolataikat és ismerkedhetnek szinte kötetlenül. Azonban a nyílt internetezés veszélyeket is rejthet, könnyen zaklatás, rossz tréfa (vagy rosszabb) áldozatai lehetnek a gyerekek.

Íme, néhány óvintézkedés a biztonságos netezéshez!

Egyesek véletlenül, hanyagságból vagy akár direkt is visszaélhetnek egymás adataival, ami egy sor problémát idéz elő. Például barát vagy barátnő fényképe és adatainak megadása vagy egyéb célból, volt partner nem publikus képei, személyes adatainak nyilvánossá tétele. Sok hasonló eset ismert, ha pedig nem veszik észre időben és tesznek ellene, akkor a következmények az egész család életét megkeseríthetik. De még jobb a megelőzés!

Ezek a közösségi oldalak egyre népszerűbbek a tinik körében, ráadásul még a kiskorúak is regisztrálnak, pedig hivatalosan 13 éves kor alatt nem volna szabad. Sajnos még a körültekintő gyerekek is követhetnek el hibát, és megoszthatnak olyan személyes adatokat, amelyek visszaélésre adnak lehetőséget. Egy elhibázott húzás tönkreteheti iskolai életüket, de akár hosszú távú negatív hatásai is lehetnek.

Csábító az az egyszerű ötlet, hogy eltiltjuk a gyereket a netezéstől, de nem jelent valós megoldást. Egyfelől aki otthon nem szörfölhet, megteszi máshol, másfelől pedig a tiltott gyümölcs még édesebbé válik. Jobb, ha a szülő is képezi magát netezés terén és a problémát együtt oldják meg.

1. számú hiba: személyes adatok nyilvánossá tétele az interneten

A közösségi oldalak többnyire biztonságos keretek között teszik lehetővé, hogy a gyerekek, valamint a többi felhasználó egymás közt üzeneteket osszanak meg, ismerkedjenek, barátkozzanak, éljenek a különféle szolgáltatások adta lehetőségekkel. Azonban, ha a profil minden adata nyilvános, akkor a felhasználó üzenetei és elérhetőségei bárki számára láthatóak, ezért célszerű a legtöbb személyes adatot csak az ismert és megbízhatónak tartott baráttal megosztani.

De nem árt az óvatosság, ezért először csak általános adatokat tegyünk meg publikusnak, mert könnyen felhasználhatóak és visszaélhetnek velük. A portálok is folyamatosan erősítik saját biztonsági rendszerüket, például a 18 éven aluliak esetében az alapbeállítások sokkal szigorúbbak a személyes adatokra vonatkozóan. (Ez szép és jó, de mi a biztosíték, hogy mindenki bevallja a tényleges életkorát?)

A gyerekek számára jobb választás az, ha szüleik segítségét kérik a profiljuk létrehozáskor, így a lehető legjobb védelmi szintet lehet beállítani a személyes adatokra vonatkozóan. Ha pedig a gyerek rendelkezik már profillal, akkor érdemes felülvizsgálni azt. (Google vagy a portál saját keresőjével keresés a nevére vagy valamilyen jellemző adatára.) Még jobb, ha ezt együtt teszik meg, nagyobb lesz a bizalom, egyben a szülő is jobban biztonságban tudhatja gyermekét.

A Twitter esetében is érdemes odafigyelni, mit is közlünk (vagy csemeténk) a nagyvilággal, mert alapból minden bejegyzés nyilvános, ha azt szeretnék, hogy ismeretlenek ne lássák írásainkat, akkor állítsunk be szűrőt az üzenetekre.

2. számú hiba: jelszavak megosztása

A tinik gyakran esnek abba a hibába, hogy megosztják egymás között profil jelszavukat. (Kényelmi szempontok miatt vagy kényszerűségből.) Ennek következménye pedig könnyen belátható: adatok megváltoztatása tréfából, visszaélés az adatokkal, mások lejáratása az áldozat neve alatt és hasonlók, melyek eredményeként az áldozat környezete könnyen ellene fordulhat és kiközösíthetik, ellehetetlenítik az életét.

Érdemes lebeszélni a gyereket arról, hogy bárkivel is megossza jelszavát, főként az előbb említett okok miatt, egyben érdemes nehezen visszakövethető kódot választani. Ha jó a szülő-gyerek kapcsolat, abban az esetben a szülő kérheti gyereke jelszavát, így nyomon tudja követni és megvédheti. (Bizalomra épül, mert különben visszaélésre ad lehetőséget a szülő részéről, ha eljátsszák, a gyerek utána már semmit nem fog megbeszélni/tudatni szüleivel.) Ha valamiért büntetésre kerül a sor, akkor az a valóságban, és ne a virtuális világban legyen, a gyerek egyszerűen máshol is netezhet vagy törölheti a profilját és újat hozhat létre.

3. számú hiba: barátkozás idegenekkel

Nem számít mennyire szigorúak a biztonsági beállítások, ha a gyerek önként adja meg adatait másoknak. A tinik gyakran űznek sportot abból kinek mennyi „barátja” van, ez azt a hamis érzést keltheti bennük, hogy népszerűek. Sajnos ezt a viselkedést gyakran kihasználják a rossz szándékkal közeledők, szinte spamként mindenkinek küldenek meghívókat, majd próbálnak közel férkőzni, személyes adatokat kiszedni az óvatlan gyerkőcből.

A támadók nem feltétlenül zaklatási célból közelítik meg a gyerekeket, lehet kéretlen reklám, hirdetés, szolgáltatás vagy adatlopás az indíték. A legjobb megegyezni a gyerekkel, hogy a szülő hagyhassa jóvá, ki lehet barát, ki nem. Mivel a legtöbb gyerek közvetlen és jóhiszemű, ezért ha valami gyanús, azt könnyebben észreveszi egy idősebb ember. Nem árt időnként felülvizsgálni a „barátokat”, ugyanis ebben a korban még sok minden változik, a mai barát, lehet a holnapi ellenség.

4. számú hiba: lelkivilágunk feltárása, avagy lelkizés a neten 

A tinik soha nem tennék közszemlére problémáikat bukás matekból, ki a szerelme, családi bajok) a való életben, azonban pont az ellenkezőjét teszik a neten. Olyan intim dolgokat is képesek megosztani netes „barátaikkal” melyeket a legjobban titkolnak és képtelenek lennének beszélni róluk.

Ha valaki túlzásba viszi magánügyeinek megosztását, akkor könnyen bajt hozhat magára. (A közösségi oldal már csak olyan, mint a bérházi szomszédság: mindenki, mindenről tud mindent.) A gyerek szociálisan sérülhet, viselkedése problémássá válhat az őt ért sokk miatt. Magyarázzuk el a fiataloknak, valamit kiírni a Facebook üzenőfalára olyan, mintha hangosbemondón közölnék a nagyvilággal.

5. számú hiba: elfelejteni a jövőt

A tinik gyakran tesznek fel olyan fotókat vagy osztanak meg történeteket, melyek akkor jó kalandnak számítottak, gyerekcsíny, vicces képek (többnyire szexuális, ittas, drogos, esetleg más, negatív töltetű, későbbiekben kompromittáló dolgok) abban a tévhitben élve, hogy csak barátaik tudnak azokról. Azonban sokan elfelejtik, hogy ezek bizony kihatnak későbbi életükre, felsőbb iskola, munkahely, karrier múlhat egy kevésbé előnyös fotón.

Ráadásul a web nem felejt, vagyis ami egyszer már felkerült, annak nyoma marad, sokan lementhették vagy másokkal is megoszthatták a kérdéses adatokat és ki tudja, mi kerül a felszínre évekkel később. Ezen csak az segít, ha folyamatosan monitorozzuk gyermekünk és barátai oldalait, valamint beszélgetünk vele, sokat és példákkal alátámasztva. Kérjük ki véleményét egyes szituációkról, vajon szeretné e viszontlátni saját magát hasonló helyzetben?

Ha a közösségi oldalakkal kapcsolatos problémák nem adnának elég okot a szülők aggodalmaira: itt az új őrület, mely újabb problémákat vet fel. Manapság divatos a fiatalok körében az egymásról és saját magukról készült sokatmondó, főként a szexuális tartalmú képek, videók megosztása (sexting). Akár komoly következményei is lehetnek: zaklatás, lejáratás, zsarolás, vagy pedofil képek terjesztésével is megvádolhatják a szerencsétlenül járt, meggondolatlan fiatalt. Érdemes felvilágosítani a gyereket ennek veszélyeiről és a következményekről.