A hónap reklámja

A hónap hirdetése

Mitől jó vagy rossz egy reklám?

Ezt nehéz megmondani, mivel sok esetben több érdeknek és feltételnek kell megfelelnie a hirdetésnek.

A megrendelő elsősorban hatékonyságot vár el, minél nagyobb szintű megtérülést.

A kreatív, a készítő alkotni szeretne, valami egyedit, különlegeset, amit gúzsba köthet a megrendelő profitorientált elvárása.

Mi pedig, nézők, befogadók azt várjuk el, hogy a reklám érthető, szórakoztató és egyértelmű legyen.

Ebben a rovatban olyan online reklámokat vagy cikkeket teszünk közzé, amelyek (szerintünk) jók, vagy éppen rosszak.

Várjuk véleményeteket a megjelentetett hirdetésekről; illetve ajánlásaitokat, ha olyan reklámmal találkoztok, amelyik valamiért felkeltette az érdeklődéseteket!
Április

A reklám hatása a gyermekekre
Az Amerikai Pszichológiai Társaság külön bizottságot hozott létre, hogy megvizsgálja azt a hatást, amelyet a kereskedelmi hirdetések a gyerekekre gyakorolnak.
A kutatás egyik vizsgálati területe a gyerekek gondolkodásának fejlődése és a reklámhatás összefüggése volt. A vizsgálat eredményei alapján a kutatók azt a megállapítást tették:
  • 4-5 éves kor alatt a gyerekek nem tudnak különbséget tenni a hirdetések és a többi műsor között.
  • Ötéves kor felett már felismerik a hirdetéseket, de nem feltétlenül kereskedelmi tartalmuk szerint (hogy mit is reklámoz), hanem sokkal inkább aszerint, hogy mennyire vicces, milyen hosszú. A reklámmal kapcsolatos gondolkodási feladat annak felismeréséről szól, hogy egy adott hirdetésnek az a célja, hogy meggyőzze a befogadót, és hogy ez a cél valójában a hirdető érdekeit szolgálja.
  • Erre a felismerésre a gyerekek csak 7-8 éves koruk után válnak képessé.

Az előzőekből következik, hogy mivel a gyerekek nem ismerik fel a média mediáló szerepét, a gazdasági szereplők valódi céljait, ez védtelenné teszik őket a televíziós reklámok hatásaival szemben. Könnyen elcsábulnak, és nagyon sokszor eredményesen veszik rá szüleiket is az általuk vágyott termékek vásárlására. Nem véletlenül kerülnek a kereskedelmi adók gyerekműsorai közé nemcsak játékhirdetések, de élelmiszer-reklámok is. A cégek nagyon pontosan tudják, hogy a vásárlókat gyerekeiken keresztül eredményesen lehet befolyásolni.
A reklámok hatása a vásárlásra ösztönzésen kívül még a gyerekek szocializációjára is kihatással van. Elég, ha a reklámok sajátosságaira utalunk:
  • sztereotipizálás (női, férfi szerepek megjelenése)
  • idealizált, álom-világ (férfi-női testkép, divat stb.)
  • az örök fiatalság megjelenítése, a tökéletesség, mint ideál-kép.
Ezek a tartalmak negatív irányba befolyásolják a gyerekek gondolkodását és nagyon rossz hatással lehetnek én-képükre, nemi identitás fejlődésükre.
A gyerekek ahelyett, hogy életük első 5-6 évében főleg a szülőktől sajátítanák el ízlésüket és értékeiket, születésüktől kezdve a televízió közvetítette történetek, hírek és reklámok állandó és ismétlődő szimbolikus közegébe kerülnek. Ezeket a történeteket, híreket és reklámokat mind úgy tervezték, hogy a hirdető számára minimális költséggel a lehető legnagyobb közönséget vonzzák, amelynek eladhatják áruikat.

 

Március

NEM UTÁLJUK (ANNYIRA) A FACEBOOK HIRDETÉSEKET

A PS:Provocative felmérése 1000 olyan magyar internetező felnőttet kérdezett meg, akik hetente legalább egy alkalommal interneteznek.

A felmérésből sok érdekesség derül ki, például a YouTube videóhirdetéseit az emberek 30%-a tartja bosszantónak, az e-mailben érkező reklámokat 27%, a bannereket pedig 16 %.

Érdekes eredmény viszont, hogy a Facebookon megjelenő hirdetések kevésbé zavarnak minket, mint például a hagyományos bannerek. A legnagyobb közösségi portál oldalsó hirdetései csak a felhasználók 5 százalékának szúrják a szemét, de a szponzorált posztokkal kapcsolatban is csupán 10 százalék fejezte ki nemtetszését.

A Facebook hirdetései ráadásul hasznosság tekintetében is megelőzik a webes hirdetéseket: a szponzorált posztok és az egyéb Facebook hirdetések a válaszadók 16%-a szerint informatívak, míg a hagyományos bannereket csupán 10% tartja hasznosnak. A szponzorált posztokat egyébként a nők kedvelik a leginkább – 11%-uk szerint informatívak, míg a férfiaknál ez az arány nagyjából feleannyi (6%).

Ti mit gondoltok, mennyire jók a Facebook hirdetések? Bosszantók? Informatívak?
Szerintetek megállja a helyét a kutatás?

Az eredeti cikk a http://facebooktippek.hu/ oldalon található.Február
Februári hirdetésünk szintén egy animált banner.

Miért esett erre a választásunk?

Ha a kedves látogató figyelmesen megnézi az első két képet, akkor talán nem is kell magyarázat. Egyszerűen kíváncsiak voltunk, mi lehet az a pókszerű valami, amiből csak úgy dőlnek a betűk? És igen, jól látja kedves látogató, ez a két meztelen alak lovacskázik, csak éppen a lovas ül fordítva a „lovon”.
A másik rejtély a szemünk előtt alakuló szöveg jelentése volt: ÁTMENET ÉS ÁTMENET. Vajon ez egy politikai hirdetés, és a nyolcvankilences eseményeket akarja megidézni, vagy valamilyen színelméleti kérdésre utalna?

Mire a kérdés igazában megfogalmazódna bennünk, az animáció megadja a választ: ez bizony a kortárs művészetek múzeumának a hirdetése. A reklám animációs része új jelentést kap: a formabontó felvezetés illik a múzeum profiljához, illik a kiállítókhoz.
Ha az egész spotot nézzük tökéletes összhangban és egységben van benne a mozgás és a mozdulatlanság, a fehér és a fekete.
(Egyébként megnéztük a kiállításról szóló részt a múzeum honlapján, és ott akadtunk erre az orosz képzőművészek által létrehozott képre, amely érdekes módon ábrázolja a kiállítás témáját, az átmenetet.

A könnyebb érthetőség kedvéért a három alak a képen balról haladva: Alekszandr Szergejevics Puskin, az orosz irodalom egyik legnagyobb alakja; a középső Jézus Krisztus ikonjellegű ábrázolással; a harmadik figura pedig nem más, mint Oroszország jelenlegi elnöke, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin.)

Január
A banner reklám az Educatio kiállítást harangozza be.
Grafikai szempontból túlterhelt, de ezt ellensúlyozza a nyelvi blikkfang, amely Descartes híres mondására játszik rá: “Cogito ergo sum!”, azaz “Gondolkodom, tehát vagyok!”
(Maga a banner animált, szóval a filmből megtudunk minden fontos információt.)

December
Na, kérem, ez a tökéletes megoldás.
Miért is?
A profi eredménynek több összetevője van, nézzünk belőle néhányat!
Kezdjük a legkevésbé feltűnővel, a háttérrel!
Az átmenetes szürke semleges háttér, arra szolgál, hogy kiemelje az előtte álló alakot és természetesen a táskákat.
Ha már táska: érdemes felfigyelni a klasszikus három-szín megoldásra! (Ma már minden kezdő tudja, az ember leghatékonyabban három színt tud felfogni. (És akkor most ne menjünk bele a színek szimbolikájába…)
Végül vegyük szemügyre a női alakot is!
A fotós a klasszikus “szemezős” beállítást alkalmazta: a kamera objektívjét szem magasságba helyezte el, így bárhonnan is nézünk a képre, mindig ránk néz.

November
A hirdetés egy online webshop reklámjaként jelent meg.

A piros szín aktivitást sugall, a lakonikus “Meveszem” határozottságot.
Pont annyit mond, amennyire szükség van az adott döntési pillanatban.
A magyar McDonald’s célja itt nyilvánvalóan az volt, hogy azokat a fiatalokat célozza meg, akik egy átmulatott éjszaka után, égő belekkel betérnek valamelyik éjjel-nappali éttermükbe, hogy a maradék három százasukat sajtburgerre költsék.
A probléma az ezzel a hirdetéssel, hogy vagánynak akar látszani, de nem mer vagánynak lenni. A szövegezés kicsit óvatos lett, emiatt a lazasága erőltetett.

E-mail: titkarsag@mandysuli.hu Tel: +36-1/333-89-24